14 évvel ezelőtt határoztam el, hogy szegény leszek. Azért akartam szegény lenni, mert Jézus is szegény volt, és nem egy embert buzdított erre.
Aztán elindultam az úton és rá kellett jönnöm, micsoda igazság van benne. Persze sok ember felháborodik, mert a szegénység a mai világban jelenti az éhenhalást, a putrit, a járványt is. De ez utóbbit nyomornak nevezték mindig is, csak a mai média szereti összekeverni a fogalmakat. A szegénység lényege, hogy ne akarjunk vagyonosak lenni. Adjunk hálát mindenért, ami van. Az étkezési imában minden benne van: „Aki ételt italt adott, annak neve legyen áldott. Ma nékünk adtál hála Isten, annak is adj, kinek nincsen”
Ismerek olyat, aki elfogadta a nélkülözést és attól kezdve nem nélkülözött. Istenhez fordult, és ő meghallgatta. Olyat is ismerek, aki milliárdok felett rendelkezett, de ő neki egy millió forint vagyona sem volt.
14 éve hálát adok az Istennek azért. Ha van akkor azért. Ha nincs, akkor azért. Nyertem cserébe szabadságot derűt, új döntési perspektívákat.