Az 1938-as Eucharisztikus kongresszus és az azt közvetlenül követő Szent István év talán az egyik legfontosabb esemény volt a családunk életében. Ami akkor történt velünk, immár harmadik generáción keresztül meghatározza családunk életét.
Édesapám, aki két éves volt, és az Országház egyik legelőkelőbb lakásában nevelkedett, a következőképpen számol be erről.
Anyai nagyapám keménynyakú kálvinista volt, aki természetesen reverzálist kért édesapámtól, meg latin érettségit. Mert édesapámnak csak reál maturája volt. És így nem vehette el egy latin- görögszakos tanár (gimnázium igazgató, Móricz Zsigmond tanárának) legkisebb lányát. Így én református templomban, református pap által lettem megkeresztelve. Édesapámnak viszont nehéz volt szentségek nélkül élni. És ekkor jött működésbe aDeus ex machina. Nagyapám meghalt, az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra pápai nunciusként Magyarországra jött Eugénio Pacelli bíboros, félév múlva XII. Pius pápa.Egy napon a reggeli és a délelőtti országházi programja között lakásunkban tízóraizott és öltözött át. Édesapám kihasználva az alkalmat magánkihallgatást kért tőle, aminek az eredménye egy kérvény lett a Szentszék felé, amire válaszoltak.
A lényeg az volt, hogy édesapám járulhat a szentségekhez, amennyiben engem római katolikus vallásos nevelésben részesítenek. 18 éves koromban én viszont szabadon választhatok a két vallás között.
Édesapámat erre katolikus hittant tanító Német Birodalmi iskolába iratták be, majd a Piaristákhoz járt, és 18 éves korában a katolikus vallást választotta.
Édesapám nővére pedig így számol be az esményről:
1938. május 23-29-ig rendezték a 34. Eucharisztikus Kongresszust. Ehhez kapcsolódott a Szent István év ünnepség sorozata a „Szent” király halálának 900. évfordulójára emlékezve.A központi ünnepségek színtere a Hősök tere volt.1938. május 30-án, a Szent István jubileumi év megnyitásakor, az ünnepi misét, az Országház előtt, Pacelli bíboros celebrálta.A szervezők alkalmas helyet kerestek, ahol a bíboros mise után átöltözhet, megreggelizhet. Választásuk a mi modern egyszerűséggel, újonnan berendezett lakásunkra esett. A lakásban csak Édesapa maradhatott, nők, gyermekek nem.A reggelit a Gerbeaud szolgálta fel. Nekünk emlékül a fotel maradt, melybe Édesapa bekarcolt egy jelet, hogy abban ült a későbbi XII. Pius Pápa.Édesapa megragadta az alkalmat és beszélt a legátus titkárával hogy milyen lehetőség van a reverzális felbontására, amire nagyon vágyott. Pápai engedéllyel megkapta, mely szerint Soós Aranka lemond Edelényi Miklós fia református vallásban történő neveltetéséről. Római katolikus vallásban neveltetik. (első áldozó volt, bérmált, ministrált).
Első hallásra úgy tűnik, hogy mindez véletlen. Nagyapám épp az országházban lakott, épp ebben a lakásban tízóraizott a bíboros, apósa már meghal, mire az engedélyt megkapja.
Az én életemrengetely ilyen véletlennek tűnő eseményekből állt össze. Mintha a véletlenek mégiscsak összefüggenének és egy fontos küldetéshez alakítanának. Kaposvárra költöztem, és városunk papja lett a 2020-as kongresszus magyar főtitkára. Még nem látom a történet végét, de olyan sok minden szól erről a kongresszusról.
Ritka esemény, hogy Budapest vagy az ország összes harangja egyszerre szólal meg. 1938. május 25-én 5 órakor a katolikus templomokban szólaltak meg a harangok. (Amiről még tudok: 1989. június 16-án az ország összes templomjában harangoztak, én éppen a belvárosi Veres Pálné utcában voltam ekkor.)
Óriási dolog, hogy katolikus lehetek. Köszönöm ezt Istennek.
