Jézus Krisztus

Egy zöld egér egy útelágazás előtt. Popper Péter könyvéneki címlapja.
Ebben a bejegyzésben Popper Péter indiai történetét összehozom egy Assisi Szent Ferencről szóló itáliai legendával, és ebből egy harmadik történet kerekedik, melyből kiderül, hogy miért vagyok hálás az ezoterikának.
Rosenberg úr feje mellett a sakál és a zsiráf bábok
Mindig úgy éreztem, hogy akkor használok erőszakot, amikor valójában gyenge és tehetetlen vagyok. Nagyon érdekelt, hogyan lehet a helyzeteket erőszakmentesen megoldani. Ezért kezdtem el foglalkozni az erőszakmentes kommunikációval, ami aztán alapvetően nagy csalódást okozott.
Több mint másfél évezredes szentmise ábrázolás valszínűleg valószínűleg egy katakomba falán.
Nagyon hálás vagyok a katolikus hitemért, ami nem az új evangelizációból származik, hanem a régiből, ami még mindig ugyanúgy működik.
Egy oltár a római katkombában. Itt miséztek az első keresztények.
Annyira hálás vagyok Istennek azért, mert katolikusnak tértem meg. Amikor 2003-ban bérmálkoztam megigértem, hogy soha nem fogom elhagyni a katolikus hitemet. Ezt az ígértemet ugyanolyan komolyan veszem, mint a házassági hűséget. Akkor még a megtérés miatt Isten iránt érzett szerelmem miatt tettem. Az évek alatt viszont az eszemmel is megértettem, miért olyan fontos számomra a katolikus hit.
Elviselhetetlen fájdalom és szenvedés c. kép.
Azért nem lettem annak idején budhista, mert értelmetlen volt számram az a gondolat, hogy a vágyaink rosszak, és hogy ezekből fakad minden szenvedés. Katolikus vallásban ez az ügy egész másképp fest. A vágyaink lehetnek jók, és nem feltételnül okoznak szenvedést.