2021. októberében elhangzott tanúságtételem arról, hogyan szabadultam meg a millióimtól.
Misére járunk
Minden vasárnap elmegyünk misére. A misére járó olvasóknak is biztos vannak gondolataik az ott elhangzottakról. E kategóriában az én gondolataim közül írok le néhányat. Mindig az adott heti örömhírrel kapcsolatosan, aminek a szövegét a linkre kattintva el is lehet olvasni.
Egy élőszóban előadott tanúságtételem arról, mit tett velem a Katolikus Egyház tanítása, és mi köze van ennek Kafarnaumhoz és Jézushoz.
Vannak misék, amelyen a prédikációk úgy érzem megérintenek, tettre buzdítanak, erőt adnak, mások untatnak. Az elmúlt években azonban szenvedek a misék alatt, és velem együtt a gyerekeim is. Nem értettem miért, de most meg tudtam fogalmazni valamit ennek az okáról.
Menj, és többet ne vétkezz! E rövid mondatban emberségünknek két elképesztő fontos képessége van benne: Megbocsátottam, és alkalmasnak véllek arra, hogy megváltozz, és mostantól jót tegyél!
E két perces kisfilm egy díszes pápai körmenetet ábrázol. A körmenet középpontjában az Eucharisztia van, amire Jézus azt mondta: „Ez az én testem”. Egy részt vevő egy saját történetét osztja meg velünk. A film után pedig én mesélek a saját történetemről egy kicsit. Arra a következtetésre jutok,
A katolikus szentmisében megengedett, hogy a pap ezekkel a szavakkal kezdje el a misét:
„Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól!”
Engem ez a mondat szinte kivétel nélkül óriási békességgel tölt el. Ez egy nagyon szép ajándék Istentől.
Az egyházi évünk utolsó vasárnapja van. Krisztus Király ünnepe.
Az én életemben egyre több a bizonytalanság. Egyre nagyobb a ráhagyatkozás Jézus Krisztusra. Jó lenne, ha én is kapnék tőle egy olyan biztos ígéretet, mint amit vele együtt megfeszítettnek adott. Még ma vele lehet a paradicsomban.