Nagyapám meghalt Donnál

Egy katona áll egyenruhában, mellette gyerekek.

Tartalom

Mit tudok róla?

Nagyon keveset. Anyai nagyapám neve: Vitéz Dr. Nagy Károly, született 1896-ban. Az apja körorvos volt a Vas megyei Hegyfaluban. 1919-től a Pázmány Péter egyetem Orvosi karán tanult.

Az 1. világháborúban egészségügyi tartalékos főhadnagy volt a 18. honvéd gyalogezredben. Több kitüntetést is kapott, 1931-ben pedig megkapta a Horthy Miklós által 1920-ban alapított vitézi rendetkülső. Nagyapámat a rendi tagsága miatt nemzetes úrnak kellett szólítani. Egy szakkönyvétkülső megtaláltam az Országos Széchényi Könyvtárban.külső

A huszas évek közepén a szombathelyi megyei kórházban dolgozik, ott ismerkedett meg sebész nagymamámmal: Dr. Fekete Teréziával.külső 1929-ben házasodtak meg.

A család 1931 körül költözött át Szombathelyről Csornára, mert nagyapámnak felajánlották a csornai Margit kórházkülső igazgatói posztját.

Kép a Nagyapám meghalt Donnál cikkhez.
Vitéz Dr. Nagy Károly főhadnagy (oblt.) sírja a gomelji katonai temetőben.

1941-ben már öt lányuk élt. Önként ment ki a 2. Magyar Hadsereggelkülső a frontra. Nem tudta, hogy doni hősi halottkülső lesz belőle. 1943-ben halt meg Gomeljben. Emléktáblakülső őrzi nevét a csornai Jézus Szíve templomkülső falán. 2011-ben posztumusz Csorna Városért Emlékéremmelkülső tüntették ki.

Anyukám 5 évesen látta utoljára. Anyukámat egyébként megműtötte, aminek helyét sokszor megmutatta nekem. A füle mögött volt egy heg. Azt mondta, ha nem fújom ki rendesen az orromat, a gennyes váladék elmegy a fülembe, onnan pedig az agyam felé, és akkor meg is halhatok. A nagyapám ezt a gennyet operálta ki.

A  Honvédelmi Minisztérium Hadisír nevű honlapjánkülső van róla néhány adat és egy kartoték fényképe. Erről lehet megtudni, hogy III. fokú fagyás és szepszis okozta halálát, hazamenetel közben, és hogy sírja ismeretlen helyen van. Amúgy pedig nem is igaz. A gomelji katonai temetőben kapott sírhelyet. Ma már nincs meg.

Portrék

Nagyapám a csornai templom oltárképén
Nagyapám egy régi fényképen
Sokáig azt hittem, nagyapámról összesen két kép maradt meg. Az egyik egy fénykép, a másik pedig egy festmény a csornai templom oltárképén. Az elsőn láthatóak a kitüntetései: egy Katonai Érdemkereszt I. fokozata a kardokkal, II. osztályú (Kis) Ezüst Vitézségi Érem, a Károly Csapatkereszt, és a Sebesülési Érem két sávval (kétszer sebesült). Három éremről azt sem tudom, micsoda. Az első két kitüntetés alapján kapta meg a Vitézi Rend tagja 37-ben, amit a zsebén található nagy címeres jelvény jelez. A csornai Jézus szíve templom építésére sok pénzt adományozott. Az oltárképen ő és a legfiatalabb lánya is szerepel (a kiemelésen csak nagyapán).
Vitéz Dr. Nagy Károly kórházigazgató Csornai Szent Margit Kórház
2018-ban kiderült, hogy rokonaimnál azért még sok-sok fénykép van nagyapámról. Sőt, a megtalált egy nyugdíjas orvos, akit nagyapám operált még Csornán. Ő küldte nekem az alábbi képet. Az is kiderült, hogy nagyapám szegény volt. Egyetlen egy bútort hozott a házasságba. Mikor már jól keresett mint kórházigazgató, nemcsak a templom építését segítette adományaival, hanem anyagilag és személyes kapcsolatokkal is támogatta azokat, akik rászorultak. Talpig katolikus hívő volt. Gyermekei közül a többen elhagyták a katolikus hitet.

Irodalmi emlékek a hadseregből

Dr. Nagy Károly név szerint szerepel Dr. Viczián Antal: Meghaltak a Donnál (Sebészként a háborúban)külső c. könyvében. Az őt megemlítő három részt alább teszem közzé. (Megtalálhatók: 22., 187., 191. oldalakon.)

Eligazítás a szombathelyi helyőrségi kórházban

Megismerkedünk dr. Naszvady orvos főhadnaggyal, az I. zászlóalj orvosával, dr. Daka Mihály orvos századossal, ezredünk vezető orvosával, közvetlen orvosfőnökünkkel. Daka bemutat dr. Bottyán őrnagynak, a hadosztály vezető orvosának, dr. vitéz Nagy Károlynak, az egészségügyi oszlop sebészének, aki egyébként a kapuvári [csornai] kórház sebész főorvosa.

Nagyapám felajánlja segítségét

Szombaton vendégeim voltak. Daka Miska hozta őket át hozzám. Bottyán doktort, a hadosztály vezető orvosát és Nagy Károlyt, az egészségügyi oszlop sebészét. […]Nagy Károllyal megbeszéltünk néhány szakmai kérdést, főleg a hozzá küldött sebesültekről tájékoztatott. Közölte, hogy ha betegszállítási nehézségek adódnának, vagy olyan sebesült kerülne a segélyhelyre, aki nincs szállítható állapotban, de sürgős műtéti beavatkozásra volna szükség, szóljak neki telefonon, mert amíg az utak még szárazak és autóval járhatók, kijön teljes műtői felszereléssel, és itt a rendelőben is elvégezhetjük a műtétet. Erre most van lehetőség, mert a hadosztályparancsnok biztosít gépkocsit. Ennek a lehetőségnek nagyon megörültem, mert több ilyen eset is előfordult már, igaz, hogy akkor egyszerre sok sebesültünk volt, s Nagy Károly úgysem jöhetett volna ki, hiszen az oszlopnál kellett ellátnia a beérkező sebesülteket.

Igen kellemes, baráti kollegiális hangulatban folyt le a látogatás. Valamennyien elsősorban kollégák voltak és csak másodsorban katonák. Amikor megérkeztek, Bottyán őrnagy azonnal leállított, amikor elkezdtem “alázatosan” jelentkezni. Együtt átmentünk Kaltróyhoz. Az öreg valami rejtekhelyről egy öreg konyakot szedett elő. Ez ritka alkalomnak számított, csak különleges vendégeit szokta konyakkal kínálni.

Műtét a frontvonalban

Eszembe jutott dr. Nagy Károlynak, az egészségügyi oszlop sebészének ajánlata, hogy szükség esetén kijön hozzánk műtétet elvégezni, mert segélyhelyünket, illetve a gyengélkedőt alkalmasnak találta erre a célra. Véleménye szerint erről akkor lehetett szó, ha nem tömeges, hanem csak egyes sebesülés történik, s a szállítás veszélyt jelent a sérült számára.

Junkert kértem meg, hogy az ezredparancsnokságon keresztül közvetlen vonalon beszéljen az egészségügyi oszloppal. Tudott is beszélni Nagy Károllyal, és ő megígérte, hogy azonnal indul.

A fiút lefektettük, megtettük az előkészületeket. Minden felesleges bútort kihordtunk a folyosóra a kezelőből. Vizet tettünk fel forralni, lavórokat készítettünk elő.

Nem telt bele egy óra, megérkezett Nagy Károly egy egészségügyi őrmesterrel, teherautón. Mindent hoztak magukkal, még tábori műtőasztalt is. Amíg az őrmester katonáimmal átrendezte a kezelőt műtőnek, mi megvizsgáltuk a sebesültet. Nagynak is az volt a véleménye, hogy meg kell operálni. Gyomorsérülésre gondoltunk, mert kezdett izomvédekezés kialakulni tapintásra.

Szokás szerint aladdin-lámpánk nem működött. Zseblámpával és petróleummal kellett világítani.

Hoztak magukkal steril dobozokban műtőköpenyt, lepedőket, izoláló kendőket, kötszert stb.

Én asszisztáltam, az őrmester altatott.

Műtét közben derült ki, hogy a lövedék a gyomron hatolt át, és sértette a lépet is. Elég sok vér volt a hasüregben. Először a lépet távolította el, majd a gyomron lévő nyílások eltávolítása következett. Kissé veszélyes volt a petróleumlámpa mellett éterrel altatni. A lámpát messzebb helyezték, és a műtéti területet katonáim zseblámpákkal világították meg. Műtős asszisztensünk nem volt. Az őrmester szokott Nagynak asszisztálni, de most fontosabb volt az altatás.

Műtét után egy liter élettani konyhasó-oldatot fecskendeztünk a beteg bőre alá. Jól tűrte a műtétet, elég gyorsan ébredt. Rendeződött a keringése. Azt kellett ezek után eldöntenünk, hogy maradjon-e a gyengélkedőn, vagy beviszik magukkal az egészségügyi oszlophoz. Abban maradtunk, hogy maradjon, ne tegyük ki a szállítás veszélyének. Hagytak két liter steril konyhasó-oldatot, azzal, hogy azt a következő napokban fecskendezzem be neki. Ha bármi zavar fordul elő, telefonáljak.

Hajnalodott, amikor Károlyék elmentek.

A következő napokban majdnem teljesen lekötött az operált beteg kezelése, állandó ellenőrzése. Fokozatosan javult az állapota. Műtét utáni harmadik napon Nagy Károly kijött a sebesültet megnézni. Keringése teljesen rendeződött, hashártyagyulladás jelei nem mutatkoztak. Úgy döntöttünk, hogy szállítható. Magukkal is vitték.

A Történelem Peremén – A Rábaköz Szívében

A Csornai Múzeum állandó helytörténeti kiállítása, “A Történelem Peremén – A Rábaköz Szívében”. külön tablót szentelt nagyapámnak. A tabló tartalma az alábbi:

…szeme voltam a vaknak, keze a bénának, lába a sántának…

vitéz dr. NAGY KÁROLY (1896-1943)

Régi Fekete fehér fényképen 3 sebesültszállító autó, mellette az orvosok sebesültszállító katonák.Régi Fekete fehér fényképen 3 sebesültszállító autó, mellette az orvosok sebesültszállító katonák.
II. magyar hadsereg egyik sebesültszállító oszlopa.

1896-ban a hegyfalui körorvos fiaként látta meg a napvilágot. Családi öröksége és hivatástudata orvossá, a történelem katonává tette.

A budapesti orvosi egyetem hallgatójaként 1914-től – miközben édesapja a Vöröskereszt répceszentgyörgyi kisegítő kórházában gyógyította a hazatért sebesülteket – tartalékos főhadnagyként a 18. honvédezred soproni zászlóaljában teljesített szolgálatot, Unger János ezredorvos parancsnoksága alatt. A Galíciában, majd a Kárpátokban szerzett harctéri tapasztalatai révén orvosként és háromszori sebesültként is megismerte a változó adottságú, állandóan mozgásban levő állomáshelyeken, elégtelen felszerelésekkel végzett orvosi beavatkozások nehézségeit, a másodlagos fertőzések, járványok, egy-egy nagyobb hullámban érkező sebesülttranszport kezelésének gyakorlati problematikáját. Az utolsó szigorlatának letételére nem az egyetemen szerzett tananyag, hanem a gyakorlati élet készítette fel – mint megannyi pályatársát.

A Nagy Háború után a Vas megyei Fehérkereszt Egyesület által Szombathelyen, a vidéken elsőként, 1911-ben megszervezett gyermekkórházban helyezkedett el másodorvosként 1921-ben. Megfigyeléseit, orvosi tapasztalatait folyamatosan publikálta, cikkei jelentek meg az Orvosi Hetilapban, majd az Orvostudományi Közleményekben is.

Az Annunciáta apácák által működtetett kórházban bennlakó, nőtlen orvosként kezdte pályáját, de 1929-ben megismerkedett dr. Fekete Teréziával. Házasságukból öt leánygyermek született.

Családjával Csornára költözött, 1937-től dr. Kokas Lajos utódaként a Margit Közkórház igazgató sebész-főorvosa lett. Igazgatása alatt a kórház új szárnyakkal bővült, önálló szülészeti osztály létesült, röntgen- és klinikai labor, új kórtermek épültek. Az ápoltak száma megduplázódott. Az innovációnak a II. világháború vetett véget, a kórház – részben – hadikórházzá vált, Nagy Károly pedig 1942-ben ismételten önkéntesként jelentkezett frontszolgálatra.

A keleti frontra induló II. magyar hadsereg 9. könnyűgyalog hadosztályának egészségügyi oszlopában jutott el a Don-kanyarba. Bár az egészségügyi oszlop a közvetlen arcvonal mögött 6-8 km-re állomásozott, ő – látva a szállítási, ellátási nehézségeket, az elvérző katonák sorát – vállalva a közvetlen veszélyt, számos esetben előre ment, és az ideiglenesen berendezett műtőkben azonnali operációival életeket mentett. Jellemző volt rá, hogy humánumából adódóan nem csupán honvédjeinket próbálta menteni, de az elfoglalt területek civil lakosságán is segített, illetve többször a sebesült szovjet katonákon is. Mindezt nem pusztán erkölcsi kötelességnek érezte, de lehetőségnek is. Hittel vallotta, a honvédorvosnak nem szabad félnie a fáradságtól, vagy kockázattól, azért, hogy eggyel több bajtársi életet megmenthessen, ezért 1943. január 15-i nagy áttörés után az oszlop utolsó egységeivel hagyta el Staro Nikolskoje-t, január 27-én, miután két hét alatt 7.000 sebesültet látott el bajtársaival. A -20-30 fokos hidegben szerzett fagyási sérülései következtében hunyt el a gomeli német hadikórházban február 19-én.

Csorna nem felejtette el Nagy Károlyt: helyet nyert a Jézus Szíve plébániatemplom 1943. október 13-án felszentelt monumentális freskóján, illetve számos katonai kitüntetése mellé 2011-ben posztumusz megkapta a Csorna Városért Emlékérmet is.

Bejegyzés adatai

Olvasóim ajánlják:

  • Egy anyuka két kisgyerekével tévét néznek együtt. Értékes filmek kisgyerekeknekNagyon sokat kerestem és még most is kutatom azokat a filmeket, amelyek valóban segítenek emberré válni a gyermekeimnek. Kevés listát és útmutatást találtam erre az interneten. Az enyéimet megosztom azokkal, akinek fontos, hogy a film necsak szórakoztasson, de segítsen a gyerekeknek irányt mutatni. Ebben a bejegyzésben a 4-8 éves korosztály számára írok filmeket.
  • Egy pásztort, körülötte juhok. Minennek csak a kontúrja látszik az alkonyatban A COVID 19 járvány idejéreMost van az az idő, amikor jön a szélvihar, és mindannyiunk számára kiderül, hogy a házunk homokra vagy sziklára épült. Azonban még mindig nem késő építkezni.
  • Rosenberg úr feje mellett a sakál és a zsiráf bábok Marshall Rosenberg: Erőszakmentes KommunikációMindig úgy éreztem, hogy akkor használok erőszakot, amikor valójában gyenge és tehetetlen vagyok. Nagyon érdekelt, hogyan lehet a helyzeteket erőszakmentesen megoldani. Ezért kezdtem el foglalkozni Marshall Rosenberg módszerével, ami aztán alapvetően nagy csalódást okozott.
  • Egy katona áll egyenruhában, mellette gyerekek. Nagyapám meghalt DonnálTartalom Mit tudok róla? Fényképek Irodalmi emlékek a hadseregből Eligazítás a szombathelyi kórházban Nagyapám felajánlja segítségét Műtét a frontvonalon A Történelem Peremén - A Rábaköz Szívében Mit tudok róla? Nagyon keveset. Anyai nagyapám neve: Vitéz Dr. Nagy Károly, született 1896-ban. Az apja körorvos volt a Vas megyei Hegyfaluban. 1919-től a Pázmány Péter egyetem Orvosi karán tanult. Az ...
  • Két riport A két riport alapján vajon‭ ‬rájövünk-e hogy a riportalany ugyanaz‭? Mert ugyanazzal az emberrel készített‭ ‬interjút Ilyen András és Olyan Károly 1. interjú: Bűnés bűnhődés András ‭ ‬Ha Önre nézek,‭ ‬egy ...
  • Simone Weil portrja és az idézett szöveg. Lehet-e szenvedélyesen szeretni az emberi nyomorúságot?Vecsei Miklós 2016. június 7-i előadásának szerkesztett változata. Nagyon fontos gondolatok vannak benne, ezért feliratoztam ezt a videót. Sajnos nem voltak hajlandók a feliratomat feltenni. Felirat nélkül itt található: Vecsei Miklós előadása a YouTube-on. Külön aktualitást ad ennek az előadásnak, hogy tegnap, egy sokkal népszerűbb ember azt állította nyilvánosan, hogy a gazdagoknak semmilyen felelőssége nincs a ...
  • Sarki fény: csodálatos zöld fényjelenség a havas fenyők felett. Aurora borealisMegnéztem Mészáros Márta Aurora borealis című filmét. Nagy hatást tett rám. Kicsit részletesebben írok róla.
  • Egy nő egy kalitkát tart feltartott kezében, amiből kirepül egy madár. Pio atya MagyarországrólPio atya mondta Magyarországról: gyöngyörű madár fog kirepülni innen. De biztos ő mondta?
  • Kerékpáron nem lehet háton csecsemőt hordozni8 éven keresztül hordoztam kisgyermekeimet hátamon 3 éve pedig akkor is, amikor bicikliztem. A világ legegyszerűbb, legkényelmesebb és legbiztonságosabb gyermekhordozása számomra. Egész addig, amíg egy rendőr nem hagyta annyiban és megállított, hogy vagy a gyereket veszem le a hátamról, vagy tolom a biciklit.
  • Edelényi Zsolt és felesége: Nóra a házasságkötés éjjelén A házasság nem vége valaminek, hanem kezdete Ez az interjú abból a szempontból egyedülálló a kötetben, hogy megszólal a házaspár mindkét tagja. Bár külön-külön beszélgettem Nórával és Zsolttal, a szövegek mégis egymásba illeszkednek, mint egyazon dallam két szólama. Egyetértés van közöttük abban, hogy a kapcsolatot az érzelmek mellett az elköteleződés tartja össze, és hogy a gyereknevelés egy nagy kihívást jelentő, összetett feladat ...

Én ajánlom

Szerző: Batyuvitéz

Igazságkereső ember vagyok. Egy ideje már nem controller se nem pénzügyes, hanem szabadúszó. Hogy azzal foglalkozhassak, amit igazán szeretek. Honlapom: akadálymentes honlapok készítése