„A Te kezedbe teszem le a gyermekeimet, magamat és a szülőként elvégzett munkámat.”
Sokáig voltam hitetlen, most pedig már jó ideje hívő vagyok. Ezért elég jól tudom, milyen nagy a különbség a két állapot közt. A hitetlen azt hiszi, saját erejéből képes az élet problémáit megoldani.
A hitre nevelés kezdete, hogy a szülők szeretik egymást, hűségesek egymáshoz.
A család a gyermek számára minta. Ha a gyermek netán fontosabb, mint a másik szülő, akkor ez lesz a minta. Előbb-utóbb a gyerek elvesztheti a biztonságérzetét, és mindkét szülő elveszíti majd a gyerek bizalmát.
A gazdagság olyan, mint a mátrix: illúzió. A szabadság az ember igazi küldetése.
A saját tapasztalatom egybevág néhány ember tapasztalatával, de a legtöbb ember nem érti meg: a gazdagság csak illúzió. Szegény voltam, és soha nem akartam gazdag lenni, mégis gazdag lettem. Most pedig ismét szegény vagyok.
Newtontól, a nagy tudóstól, aki mélyen hívő ember volt, valaki
gúnyosan megkérdezte:
— Aztán hogyan szedi össze életre az Isten egyszer a halottakat?
A nagy tudós benyúlt egy fiókba, kivett egy dobozt, abból egy marék
vasreszeléket, és szétszórta az asztalon.
Évekig dolgoztam Budapesten a Vörösmarty téren. Amikor szokatlan hangokat hallottunk, kinéztünk a tizedik emeletről, és azonnal részesei lehettünk a téren zajló eseménynek. A legvidámabbak kétség kívül a hare krisnások táncos felvonulásai voltak. Miért csak a szektások vidámak? Akkoriban ezen törtem a fejemet.
Aztán most pénteken Kaposvár „Vörösmarty terén” látom,
A hit ajándék. A hitre nevelés eredményeképp, amikor a gyerekünk megkapja a hit ajándékát, felismeri azt, el tudja fogadni és válaszol rá.
A modell az öreg pap: Éli és Sámuel esete. Az egész Anna felajánlásával kezdődött: „Kölcsönadom őt az Úrnak.” Éli már jól ismerte Anna történtét.
Késő délután üldögéltem a Fő utcában. Elgondolkodtam azon, hogy vajon értelmes dolog volt-e sok milliárdot belefektetni, amikor néhány ember lézeng csak errefelé.
Hamar meg is válaszoltam magamnak. A saját otthonunkat is rendben tartjuk. Ha van egy szép képünk, kitesszük a falra. Ha koszos a föld,